Mostanában a fondan és én nem igazán voltunk a legjobb barátok. A roskatag torta óta nem tudtam mégegyszer elkészíteni azt a jó fondant, állandóan ragadt, szakadt és csak agyvérzést okozott. Mindennek az lett a vége, hogy én mindig elkeseredtem, a torta pedig marcipán bevonatot kapott, ami hát egy "kicsit" drágább, mint a fondan otthoni előállítása. De mivel én egy makacs oroszlán vagyok, nem adtam fel, és fáradozásaimnak meg lett az eredménye: végre megint sikerült jó fondant előállítani. A receptet a Desszertmester oldalán találtam, és egészen jól bevált. Most leírom ide.
Hozzávalók:
- 15 dkg kristálycukor
- 0,5 dl víz
- 1 evőkanál méz
Ezekből a hozzávalókból cukorszirupot főzünk. Ez eltarthat egy darabig, legalább fél órán keresztül főzzük kis lángon addig, amíg szirupos állaga lesz és átlátszó folyadékot kapunk. Akkor jó, ha a fakanállal belekavarva nem érzünk benne több kristálycukrot. Ha az elejétől kezdve kavargatjuk, akkor mindenki tudni fogja, hogy ez milyen érzés. :)
- 8 g zselatin
- 3 evőkanál víz
- 2 teáskanál glicerin
- 50 dkg porcukor
A zselatinra ráöntjük a vizet, és amíg a szirup fő, addig meg is dagad a zselatin. Ha kész a szirup akkor öntsük rá a zselatinra és adjuk hozzá a glicerint. Verjük habbá.
(Itt nem igazán értettem, hogy ezzel mit akarnak. Én gépi habverővel elkezdtem felverni, el is kezdett habosodni mint a szappanos víz, de túl sokáig nem bajlódtam vele, mert további változást nem tapasztaltam. Nem tudom, hogy ennek volt-e valami funkciója, mindenesetre így is jó lett a massza.)
Ekkor még csak félig gyúrható állapotban van, ilyenkor jó, ha a kezünket és a munkalapot bekenjük olajjal, mert így nem fog semmihez hozzáragadni. Egy kicsit át kell gyúrni, de még így is "folyni" fog egy kicsit. Csomagoljuk celofánba és tegyük hűtőbe egy éjszakára. Én is kételkedtem a dologban, de tényleg gyúrható állapotba került másnapra. Cukrozott felületen átgyúrtam és már tehettem is a tortára. :)